Szemgyulladás

Amíg L a pocakban volt, azt gondoltam, hogy az elmúlt 4 év alatt annyit változtunk, fejlődtünk, lazultunk, tisztultunk...stb, hogy ez a második gyerkőc már biztos semmilyen tüneteket nem mutat majd, születése után eseménytelenül telnek majd az évek.
Hát természetesen nem így lett. Már eddig is gyorsvonat volt az életünk, de 3 hete IC!
J olyan mint egy nagyon érzékeny egó-barométer, ráadásul folyamatosan jelez. Nem könnyű így létezni vele ebben a világban. Még néhány családtag sem érti őt meg. De ő legalább csak másokra jelez, az én gyagyaságaimat már megszokta. Valamint én már megléptemazokat a dolgokat amiket ő hozott nekem (egyelőre). L ezzel szemben apa és anya egós dolgaira nagyon érzékeny, úh folyamatosan van valami. Ezek szerint magasabb szintre lépett a mi kis életünk, magasabb vibráció, még többet követel...
Pár napja a jobb szeme begyulladt, elég csipás. Anyut kérdeztem, a diagnózis: egyes emberke a családban nem igazán lát magáról tiszta képet. Sokkal okésabbnak és spirituálisabbnak látja magát, mint ami a valódi szitu. L meg jelez. Már megint ő szív emiatt... Ja, ez nem igaz, mert ugyan ezért J-nek is hónapok óta kijön a szemén az árpa.
Természetesen egyes meg a kettes tükre, úh kussolok...
A mai síráska megfejtése, hogy mélázgassak el azon a gondolaton, miközben a kezeimet a térdeimre helyezem, hogy az alázatosság legmagasabb szintje a teljes elfogadás. Hát igen, ettől még elég messze vagyok!
Amikor ezzel kicsit ismerkedtem, L lenyugodott, és végre alszik már másfél órája. Szegény előtte 5 percenként felébredt... Úgyhogy erre még érdemes lenne rágyúrni ma!

Hányás

A napokban apa meditáción volt. Jó volt, erős volt.
Este a szokásosan zajlott a menetrend. L szopizott éjjel, és amikor egy kicsit óvatosan felemeltem, hogy büfizzen, sugárban lőtt ki belőle a két deci tej, amit akkor evett épp. Meg kell mondjam, meg kellett ragadjam jól a tudatosságomat, hogy ne kezdjek parázni. Két hetes bébivel még nem tudom meddig mehetek a már említett lelki úton. Még meg sem stabilizálódott itt a Földön, bármi történhet vele. Elhatároztam, ha lesz még ilyen, megyünk az ügyeletre, nem szabad "játszani" vele.
1-2 óráig nem aludtam, csak minden szusszanását figyeltem, és kerestem magamban, hogy mit és hol hárítok. Miattam ne kelljen szegénynek szenvednie!
Aztán kiderült a turpisság. Apa mondta, hogy nagyon furcsa a pocakja, és mintha émelyegne. Lehet, hogy még éjjel lesz egy kis kalandja...
Szóval apa a meditáción megkapta a csomagot, a feladatot, jól megkavarta az energetikáját, és ezt nem annyira vette jó néven az elméje. Diszkrét hárításba kezdett.
Hát ennyire érzékeny L, ő már előbb jelezte ezt.
Szerencsére apa összekapta magát, önvizsgálatot tartott még ott melegiben, és a történetnek nem lett további kellemetlen folytatása. Remélem jövő csütörtökön meditáció után nem kell megint ilyen intő jelet kapnunk!

Betegségek

Nálam ez úgy kezdődött, hogy kb. 15 éve, amikor A lélek nyelve a betegség c. könyvvel találkoztam, azt gondoltam, hogy ez az egész egy oltári nagy baromság. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam indokolni, gondoltam belenézek a könyvbe, és majd konkrétan meg is tudom magyarázni álláspontomat.
Elolvastam a könyvet, és megtalált az az érzés, amikor pontosan érzed, hogy amit olvastál az mind igaz. Egyfajta belső bizonyosság. Ráadásul nagyon szépen logikusan fel is van építve. Sehol nem tudtam belekötni, de már nem is akartam.
Teljesen egyértelművé vált számomra, hogy minden betegség, testi tünet, esemény, még a balesetek is, lelki eredetűek. Letért az ember a szellemi útról, ehhez kapja meg a szükséges korrekciót. Illetve amit nem akar lelki szinten megélni, meg kell tennie testi síkon.
Hát azóta nem járok én orvoshoz, nem szedek semmilyen gyógyszert. Azóta nálam egy csodaszer létezik, és ez nem az aloe vera :), hanem a meditáció!!!
Oké, ameddig magaddal kísérletezel, még szerencséd is lehet, és működik a dolog. De mi van akkor, ha gyermeked lesz, tartod az "elved"?
Szerencsére amikor J először "beteg" lett, úgy emlékszem lett egy kis láza, már legalább egy éves volt. Nem vagyok a lázcsillapítás híve, úgyhogy rámeditáltam, megkerestem magamban a gyökérokot, hiszen 7 éves koráig minden gyermek az anyukája aurájában van, de belejátszik apa és a tesó is. Meditáltam, meditáltam, és amikor azt éreztem, hogy helyreállt bennem az energetikai egyensúly elengedtem és beengedtem amit kellett, abban a pillanatban lement a láza. Én is megfigyeltem többször, hogy ilyenkor volt, hogy ugrott egyet a mozgásfejlődésben, vagy új dolgokat kezdett el, vagy változott a jelleme. Mintha letöltődött volna egy új program, mint a Mátrixban!
A láz egyébként pont ezt mutatja, ellenáll az elme a szellemi tevékenységnek, valamilyen magasabb új energetikát be kellene általában engedni.
J már 4 éves és nem kellett még orvoshoz vinni, nem szedett még soha gyógyszert, az antibiotikumról nem is beszélve. Volt pár eset, ami azóta újra és újra azt bizonyítja, hogy minden energia, és az energiák rendezésével minden "orvosolható".
Ezért működik gyerekeknél olyan nagyon jól a homeopátia, mert ők még engedik, hogy energia és információ szinten jöjjön rendbe az egyensúlyuk, illetve segít letisztogatni róluk a mi cuccainkat, amiket nem kéne rájuk tenni! Max én is ezzel szoktam rásegíteni.
Nagyon ajánlom mindegyik Dahlke és Dethlefsen könyvet, valamint a többi ilyen látásmódú irományt! Segíthetnek megfejteni, milyen téren kellene önvizsgálatot tartanunk, kicsit csiszolni magunkon, így a "betegség" hosszútávon és mellékhatások nélkül oldható meg, nem csak a tüneteket nyomjuk el átmenetileg!